Belépés

Nagyon sokszor újra és újra felmerülő kérdés a pelenkák fertőtlenítése. Sokan sokféle módszert alkalmaznak. Egyszer egyik módszer jön divatba aztán amint kiderül róla, hogy nem túl hatékony, azután egy másik.

• Régen még nagyanyáink hypóban áztatták a pelenkákat, szerencsére ez ma már idejétmúlt megoldás
  Amikor én kezdtem, akkor az volt a bevett szokás, hogy ecetes vízben tároltuk a pelenkákat, és ecettel öblítettünk. Erről sajnos elterjedt, hogy káros a pelenkáknak. (ez tévhit, de majd egy másik bejegyzésben írok róla)
• Később megjelent a száraz tárolásnak nevezett módszer teafa olajjal. Nos erről is kiderült, hogy a teafa olaj ilyen kis mennyiségben (pár csepp a vödör tetejére) csak szagokat fed el egy darabig, de fertőtlenítő hatása ebben a mennyiségben nincsen.
• Ezt követően a fertőtlenítő hatású öblítőszerek jöttek divatba. a gond csak az ezekkel, hogy alapvetően semmi szükség a pelenkák esetében az öblítőszer használatára, sőt kifejezetten ellenjavalt, mivel csökkenti a pelenkák nedvszívó képességét.
• A száraz tárolás mellékhatása, hogy  a pelenkáknak kellemetlen szaga lett, ami mosás után is megmaradt. Erre elterjedt az un. ammónia mentesítési procedúra. Ez azért érdekes, mert az ammónia egy gáznemű anyag, ami sima vízben is nagyon kiválóan oldódik. Vagyis semmi különösebb procedúra nem szükséges az eltávolításához. Az egy másik kérdés, hogy ha a kellemetlen szagokat okozó baktériumok benne maradnak a pelenkában, akkor azok folyamatosan gondoskodnak az utánpótlásról. Az ammóniamentesítésnek nevezett folyamat tehát valójában egy aktív fertőtlenítés, aminek során Natrium perkarbonát segítségével elpusztítják a pelenkában a kellemetlen szagokat okozó mikroorganizmusokat. Persze erre nem is lenne semmi szükség, ha nedves tárolást és rendszeres 60 fokos mosást alkalmazunk, ahol el sem tudnak szaporodni.

De vajon szükséges-e egyáltalán a pelenkákat külön fertőtleníteni?

Nos igen a kellemetlen szagok kialakulása miatt a mikroorganizmusokat nem szabad hagyni a pelenkában elszaporodni. Erre tökéletesen alkalmas a 60 fokos mosás, ecetes öblítéssel párosítva. A fertőtlenítő hatást lehet fokozni a mosáshoz adagolt Natrium perkarbonáttal, ha szükséges. A nedves tárolás szintén akadályozza az elszaporodásukat, és a közhiedelemmel eltérően (erről szakvéleményt kaptunk) az ecet nem árt a cellulóznak.  Érdekes olvasmány az alacsony hőfokú mosásról a HVG cikke, amiben arról írnak, hogy az alacsony hőfokú mosás esetén az egyik mosásban lévő mikroorganizmusok a másik mosásba betett ruhákat is megfertőzik. Ez az egyik oka, hogy kerülni kell az olyan pelenkákat amik csak 30 fokon moshatók (számos ilyen van)
Ha mégis szeretnénk biztosak lenni a dolgunkban, akkor jobban járunk, ha olyan pelenkákat vásárolunk amik vasalhatóak. A gőzölős vasalásnál jobb megoldást ugyanis eddig nem találtak ki. Például a kórházakban is magas hőmérsékletű gőz segítségével sterilizálnak (igaz nem vasalóval, hanem autoklávokban) Ez teljesen vegyszermentes, bármikor rendelkezésre áll, és biztos megoldást nyújt.
A PUL réteggel nem rendelkező természetes anyagú (pamut, bambusz, kender)pelenkák: belsők, betétek prefoldok, szükség esetén nyugodtan vasalhatók.
Azonban érdemes elgondolkodni azon is, hogy bármennyire igyekszünk is a pelenkák fertőtlenítése csak egy ici pici része a gyermeket veszélyeztető baktérium forrásoknak. Készült olyan tanulmány ami a háztartásokat vizsgálta ilyen szempontból, és az derült ki, hogy " a wc ülőke steril a törülközőhöz képest" És még számos dolog van, amit nem tudunk fertőtleníteni, pedig lehet, hogy a gyermekünk a szájába veszi (nem úgy mint a pelenkáit) mint például a plüss állatkákat, vagy éppen a kertben vagy játszótéren a földet, a homokozót, a köztéri játékokat. Természetes, hogy a pelenkákat alaposan ki kell mosni, de ahogy a kis ruháit sem fertőtlenítjük minden alkalommal, és a sajátunkat sem (pedig azt is a szájába veszi) úgy a pelenkáit sem kell külön fertőtlenítő szerekkel kezelni. Kivételt képez ez alól, ha az orvos elrendeli, de akkor ugye mindent kell fertőtleníteni nem csak a pelenkákat.